E-mailek és hírlevelek – Mire jó és mit jelent?

Az E-mailek és hírlevelek küldése egy régi és jól bevált marketing eszköz. Segítségével, ha jól csináljuk, nem csak az ügyfelek számát növelhetjük meg. Értesíthetjük az újdonságainkról és akcióinkról az ügyfeleinket, illetve azokat, akik feliratkoztak a hírlevelünkre. Szolgáltatások és termékek értékesítésére, márkaépítésre, érdeklődők oktatására és bármi másra, ami előrébb juttat minket a célunk elérésében, de a lényeg, hogy ezáltal tömegesen sok emberrel kommunikálhatunk és közvetíthetünk információkat. A sok ember eléréséhez általában címlistákat szoktak venni, azonban így nem a megfelelő embereket fogjuk elérni és üzeneteink a kéretlen E-mailek és hírlevelek csoportba fog tartozni. Helyette építsünk saját adatbázist így pontosan azokhoz az emberekhez fogunk eljutni, akik érdeklődni fognak a levelünk tartalma iránt. Sokak szerint ez egy elavult marketing eszköz. Ők bizonyára megvett címlistával próbálkoztak. A statisztikák szerint ugyanis az e-mailek olvasásával töltött idő nőtt az elmúlt években a felhasználók között. Ennek egyik oka a mobilok és levelezőprogramok fejlődése. A nagyobb képernyővel rendelkező mobilon jobban el tudjuk olvasni az e-maileket, a levelezőprogramok pedig reszponzívvá tették a megjelenítést, így tökéletesen olvashatóak, valamint értesítést is küld beérkezéskor. Az, hogy saját adatbázissal, nem pedig máshonnan vett címlistával dolgozunk, önmagában még nem biztosítja a sikert. Nagyon fontos az E-mailek és hírlevelek tartalma és formája. Már önmagában a hírlevél tárgyában elkezdődik a verseny az ügyfelek figyelméért, ezért ez is fontos része a kreatív munkának. Egy érdekes tárggyal felhívhatjuk a figyelmet, ugyanakkor egy rosszal hamar a spamben köthet ki az E-mailünk. Ha el akarjuk kerülni a spambe kerülést, ne kövessünk el helyesírási hibákat, ne írjuk csupa nagybetűvel és ne használjunk speciális karaktereket. Használjunk rövid, tömör ugyanakkor kreatív tárgysorokat. Feltehetünk benne kérdést, ami jobban felkelti az érdeklődést, ezeknek általában jobb a megnyitási aránya. Tartalmát tekintve jelentős részét az edukációs tartalom tegye ki. Lehetőleg a promóciós tartalom nagyon kevés, kb. 10%-ban legyen jelen hírlevelünkben. De ha épp nem kapcsolódik a tartalomhoz közvetlen, nyugodtan kihagyhatjuk belőle, nem kell bele erőltetni. Legyen tiszta mindig az olvasónak, hogy milyen céllal kapta az adott E-mailt. Ez lehet egy blog elolvasása, továbbküldés, egy termék bemutatása, weboldalunk egyik tartalmának rövid bemutatása. Legyen jól látható és könnyen elérhető a leiratkozásra mutató link. Az E-mailek és hírlevelek tartalmát tekintve legyen csupán egy kis bevezető, figyelemfelkeltő tartalom abból, ami kattintás után a weboldalunkon vagy a blogunkban várja az olvasót. Legyen jól átlátható a tartalom, hogy akár mobilon is kényelmesen el tudják olvasni. Az egyik legjobb oldala az E-mailek és hírlevelek küldésének, hogy jól mérhető adatokkal információt kapunk, hogy mennyire sikeres, illetve hova halad a kampányunk. A megnyitások számából általában nem kapuk valós adatokat, de arra elég, hogy megtudjuk belőle nő vagy éppenséggel csökken az olvasótáborunk. Az egyik legfontosabb mérőszám az átkattintások száma. Az átkattintások számából meg tudjuk állapítani, hogy jó-e a stratégiánk, vagy változtatni kell-e rajta. Az átlagos átkattintások száma E-mailek és hírlevelek tekintetében 4,3%. Efelett jónak mondható, ha ez alatt van sokkal, akkor valamit rosszul csinálunk, gondoljuk és nézzük át az egészet. Az alapján, hogy milyen tartalomra kattintottak át többen, átrendezhetjük és megváltoztathatjuk a következő hírleveink tartalmát. A konverziónál általában meg kell határoznunk a számunkra kedvező akciót, amit az e-mailből való kattintás utána az olvasó véghezvisz a weboldalon vagy a landingpage-n. Például ott rákattint egy linkre. Fontos figyelnünk a visszapattanó leveket is. Ha vészesen alacsony a postafiókokba beérkezett levelek aránya, akkor szinte biztos, hogy spamlistára került. 95% alatti értéknél érdemes frissíteni a címlistánkat.